Anna's profilekrumplivirágPhotosBlogListsMore Tools Help

Anna Hídvégi

No list items have been added yet.

krumplivirág

Total Egal 4ever
October 11

hm hát ezt a Csibétől csórtam mer baromira teccik,....ismétlés.


Amikor tudod, hogy nem jön, de mégis várod
Amikor tudod, hogy kár volt az egész, mégse bánod.
Amikor meglátod, és hevesebben dobog a szíved,
Amikor érzed, hogy érte remeg a két kezed.
Amikor várod, hogy újra eljöjjön a pillanat,
Amikor várod, hogy ismét odaadhasd neki magad.
Amikor vágyod hangját és szavait,
Amikor naponta felidézed magadban az együtt töltött órák emlékeit.
Amikor néznéd mosolyát és két szemét,
Amikor vágysz arra, hogy megint feléd nyújtsa két kezét.
Amikor nem bírod már, hiszen kavarognak benned a szavak,
Amikor közeledben van és alig bírod türtöztetni magad.
Amikor elhiszed, hogy erre volt szükséged,
Amikor elhiszed, hogy míg együtt voltatok ö is megörült érted.
Amikor megijedsz, mert rossz lenne nélküle,
Amikor újra aludnál és ébrednél mellette.
Amikor jó lenne ha újra veled lenne,
Amikor már önmagaddal harcolsz ellene.
Amikor rájössz, hogy mit sem ér a józan ész,
Amikor döntesz, hogy miért is ne, hiszen egyszer élsz.
Amikor világossá válik, hogy bármily rossz, ez mégis jó neked,
Amikor tudod, hogy tilos de mégis újra és újra megteszed
Akkor vedd tudomásul, hiába tagadod, igenis szereted!

 

azt veszed észre h néz. elfordulsz, mást csinálsz, visszanézel rá, de Ő még mindig csak néz. nem tudsz betelni vele. oian szép szeme van,h sírsz...
 
nagyon rendes vagy vele,pedig tudod,h nemkéne, de csak te látod benne a Jót, és esténként elrebegsz egy imát, h Ő most veled lehet.
imádod őt, jobban bárkinél, és tudod h ez az érzés kölcsönös, és mégsem oian amiennek lennie kéne szerinted...
 
nem mered neki megmondani, mivel nagyon szereted Őt, és nem akarod elvesziteni,se összeveszni vele...
könnyed léptekkel indusz reggelenként suliba, de ahogy közeledsz, lépteid úgy lassul a busz is, és tudod h ahogy beérsz, már nem oian mint amikor emesen vagy séta közbe fesztelenül beszélsz vele....
 
még ha nem is lesz semmi, de Ő ott van, és vágysz rá, a közelében akarsz lenni, érezni akarod az illatát, de tudod, h ezt nem lehet akkor, és ott, ahol te akarod.
 
 tele van tanárokkal az iskola.
ez az egyik oka, h nem lehettek együtt.
legszivesebben leszúrnád mindegyiket, mind1 h jó tanár, vagy épp szereted, csak hagyja h Vele legyél.
 
 
tanulni se tudsz.
nem tudsz figyelni az órán, állandóan csak Rá gondolsz..
ez nemjó...
németet tanulsz, holnap dologozat, de csak ülsz a könyv felett és Rá gondolsz,a németre figyelni se tudsz....
 
 
nehéz szívvel gondolsz minden hétvégére, amikor Vele akarsz lenni, de Ő más lánnyal van, mégha köztük nincs semmi, akkoris féltékeny vagy, szomorú és szerelmes....
 
midnen zene Rá emlékeztet, a csókjaira, a hangjára, ahogy átölel, az illata....
 
mind1iket imádod, nem tudsz betelni vele.....
 
anyád se tudja mi bajod, h csak ülsz egész nap egy helyben /jelen eesetben a gép előtt/ és várod, h fenn legyen emesenen, és akárhánykosz bejelentkezik valaki, a gyomrod összeurgik, majd el is ernyed, mivel nem Ő az...
 
aztán végre itt van.
szorító érzés, ahogy megnyitod, vagy még szorítóbb, ha ő nyit meg téged.
 
nem tudsz arra figyelni, hogy a barátnőd mit mesél a pasijáról, pedig érdekelne, de msot h Ő ittvan minden megszűnik létezni körülötted...
 
 
NA.
vmi iesmit érzek énis... Bence iránt.. és fogok is, és nemérdekel h ki mt mond, detényleg nem....
csak sokkal többet még, és azt már nem tudom leírni mer itt van Ő emesenen, és nem tudok másra figyelni....

May 27

rosszkedv magasfokon..

 

Elhagytad te ezt a lányt, ki szeretett téged,
Halálával írom neked ezt a kis levelet.
Szeretett ő téged, de nem bírta tovább,
Eltökélte hát, hogy megöli magát.
Kisétált a temetőbe, s leült egy kőre,
S visszagondolt az elmúlt időkre.
Gondolkodás közben kicsordult a könnye,
S mikor lepergett előtte a múltja,
Elővette kését s a szívébe szúrta.
Lerogyva egy kőre annyit mondott csendesen:
-Szerettem egy fiút, s ezt érte tettem!
Aztán nem szólj. Elszállt a lelke,
S testét a föld örökre eltemette...
Odakinn a temetőben elcsendesült minden
Csak a szél susogta csendben:
-Nem ezt érdemelte!
Gyere ki a temetőbe, ahova engem temettek,
Ne zavard zokogással messze szálló lelkemet!
Síromra ne hozz, csak egy szál virágot,
Ezért én neked mindent megbocsátok!
Holdvilágos nyári éjen Te is fogsz majd sírni,
Kisétálsz a temetőbe síromat megnézni.

 

 Fekete angyal

 

Sötét világban él, látja a szenvedést,

Örökké érzi a szívében a kést,
Akárhova menekül, halálba fut,
Bármit tesz, tudja, hogy a pokolba jut,
Próbál segíteni a bánatos lelkeken,
Magán nem tud, az van megírva, hogy szenvedjen.
Érzi a vér szagát, a rosszat és a halált,
Kereste, de a bánaton kívül semmit sem talált,
Félt, de az ördöggel is szembenézett,
A gonosz volt az, ki szívébe véres tőrt vésett,
Fájt neki legbelül, szenvedett, sírt, de elviselte,
Egy idő után úgy tűnt mindezt kiheverte,
De nem! A seb még mindig, s örökre vérzik,
Az emberek meg csak szánalommal, nevetve nézik,
Folyik a láthatatlan vér, a seb gyógyításra vár.
A halál hívó szavát, suttogva hallja már,
Mondja magában: ez a bánat akár meg is ölhet,
De ő csak mosolyogva ejt pár könnyet,
Egy könny, neki jobban fáj,
Mert ez igaz könny, s mindig a lelkébe váj,
Azt hiszi elbírja a kínzásokat viselni,
De már nem akar többé szenvedni.
Senki nem értheti lelke bánatát,
S a szerelem égető lángjának fájdalmát…

Halni kell!

 

Indulni kell! Menni és halni újra.

Az élet már, soha nem válhat valóra.

Ölni kell! Döfni és vágni újra,

S a lángoló oszlopok újra háborúznak.

Lőni kell! Golyót repíteni más fejébe.

Harapni kell! Tépni szét marcangolva.

Lázadni kell! Tűzesőben, fénykoszorúval.

S bukni kell! A földre leborulva.

S ha halni kell, haljunk meg szabadságharcban,

Ha halni kell, haljunk a kötélen lógva.

Mert halni kell! Öklendezve vagy lángolva.

Halni kell! Elmúlni csendben, szótlan…

Halni kell!

 

Idegesít ez a világ

 

Idegesít ez a világ,

Nem bírom már tovább.

Idegesít ez a világ,

Nem tűrök több hibát.

Kislány dobd el a babád,

Nézd az öreg a pipát

Tömi a bajszával

Lángra kap aztán az

Egész világ!

 

Idegesít ez a világ,

Nem rakok több pipát.

Idegesít ez a világ,

Mondok inkább imát.

Nézd, a másik kilát.

Az ablakban törött virág áll.

Pusztítja magát a világ,

Gázmaszkot hord a király.

Igen, ez háború!

 

Idegesít ez a világ.

Nem keresek több hibát.

Idegesít ez a világ,

Nincs már aki kiált

Életéért egy nagyot.

A bácsi mondja: jó napot!

Megemeli a kalapot,

S azt is mondja: szép napot,

Pusztul a világ!

 

Én egy örökkévaló bohóc vagyok,
ne ölj meg kérlek,
mert lélekben könnyen halok,
bár a lélek halhatatlan,
neked beszélek,
de te nem hallasz a hangzavarban,
pedig ez a beszéd csendben,
szavak nélkül is érthető,
ha megölsz nem halok meg,
de a szándékod fájdalmasan fáj égető.

Tomboló viharként pereg az élet még, egyedül félek én.
Azt írta nekem a sors, hogy újból átkarolsz,
Csak gyere és szólj.
Tudod, hogy nem ez a vég, tudom, hogy féltesz még,
Hidd el, hogy Te vagy a cél, ami éltet rég.
Álmomban velem vagy még, azt hittük sosem elég,
de elmentél.

 

 

Volt egy nagyon gyönyörű pár, egy barna fiú és egy barna lány.

Boldogok voltak hosszú éveken át, bár csak ilyen lenne az egész világ!

Igen, ....de örökké semmi sem tarthat, a fiú útja másfelé haladt, szerelmük most már csak egy emlék maradt.

Egy álomszép álom foszlott szerte, a lány zsebkendője könnyeit nyelte, körülötte megváltozott minden, sajnos ő nem felejt könnyen.

Aki most ránéz az utcán, azt kérdi magától; "Miért?"

– Hisz nemrég még majdnem repült a boldogságtól, most pedig épp, hogy nem hal a szomorúságtól.

Már elteltek hosszú-hosszú hónapok, s a lány azóta is egy srác miatt zokog.

Egy srác miatt ki most másra mosolyog, s másnak küldözget óriási virágcsokrot. Szerették egymást hosszú éveken át, nem mondták, hogy elhervadt a virág.

Fájdalom s könny ragyogott a szemében, hát nem jutottam eszedbe 1-szer sem?

Már mások ülnek kis piros padunkon, olyanok akik szerelmesek és boldogok nagyon. Kár, hogy már engem nem tudsz szeretni, és sikerült ily hamar elfelejteni.

Nekem ez nem megy ily könnyen, még most is emiatt folyik könnyem.

Mire e levél hozzád elérkezik a síró kislány már nem létezik!

Nem láttál hulló csillagot?

Én voltam az ki eltávozott!

A temetőben, egy harang fájdalmában kondul, a sok kisírt szem, a kis sír felé fordul, a sírban egy lány nyugodt, ki már hónapok óta nem mosolygott.

Erdő mélyén egy kis híd alatt találtak rá, de sajnos késő volt már!

A srác éppen kihívóan mosolygott egy szőke lány szemébe, mikor a postás levelet adott kezébe.

A levél hangulata boldogtalan volt egy lány szerelméről és haláláról szólt!

A fiú könnyes szemmel meredt a papírra, őrülten futott a temetőbe, sírva.

Zokogva rogyott a kis sír előtt térdre, ráborult bocsánatot kérve.

Rájött nem kellett más szerelme, csak azt az egy lányt szerette.

Sírva átkozta magát, miért nem jött előbb erre rá.

 Szél fújt át az éji temetőn, és a fiú bánatosan, fejét a kis sírról felemelte.

Fájdalmas hangon valaki megszólalt: "SZERETLEK."

A fiú ráismert a hangra, majd újra ráborult a kis sírra.

"Bocsáss meg nekem"

March 08

anya szülinap 40.

Szülinapod alkalmából
Ezt a verset írtuk,
Tizenéves napjaidat
Nem kell vissza sírjuk.
 
Ne sírjál, hogy negyven lettél,
Műfogsort még nem kell vegyél.
Ropogtathatsz sörperecet,
Túracipőt is még vehetsz.
 
Őszhajszálas éveidet
Biz mi nem számláljuk,
Hajfeltékek sokaságát
A DMből ajánljuk!
 
Ráncfelvarrás, zsírleszívás
Nem segít már rajtad.
Ezt a két sort Endre,
Ellenezte rendre.
 
Örökjogú kondibérlet
Gazdaságos nagyon
Főleg hogy már évek óta
Ott pihen a padon!
 
Továbbra is éveidet
Éljen csak vidáman
A gonoszkodó élceket
Hagyjad más májában.
 
Majd 100 éves korodban
Faragunk még rímet,
Nagyothalló készülékkel
Lepjen meg a Hímed!
February 01

útállok minden pasit

télleg naon naon útállom őket )):
kivéve Lil'V-t mer ő az egyetlen aki normális a közelemben, még ha messze is lakik
a tököm tele van
mindn pasi hülye álat..
hogy lehetnek ekkora pöcsök??! még Ő is...):
pedig nem csinált semmit... épp ez a baj...
ajj
tiszta fostos....)):
AZ ÖSSZES PASIT ÚTÁLLOM):
 
January 19

SZERETEM!!!!!!!!!!!!

Váratlan jött, de ma utolért!

Csak keresem őt, ki szívemnek jár,
S az élet nekem ígért
Kit valahol fönt a szerelem már,
A csillagokban megírt

Vágytam rá már régen,
Bárhogy vártam, kértem
Váratlan jött, de ma utolért!

Kiabálnék, hallja meg a világ!
A szerelem ma végre nálam járt
És forog a Föld, mert szeretem őt
Egy életen át

Kiabálnék, hallja meg a világ!
Nekem újra égig érnek a fák
És forog a Föld, mert láthatom őt
Egy életen át

Ez a boldogság!

Még sohase volt igazi kék
A város felett az ég
A Nap meg a Hold nekem úgy szép
Ha láthatom a szemét

Vágytam rá már régen,
Bárhogy vártam, kértem
Váratlan jött, de ma utolért!

Kiabálnék, hallja meg a világ!
A szerelem ma végre nálam járt
És forog a Föld, mert szeretem őt
Egy életen át

Kiabálnék, hallja meg a világ!
Nekem újra égig érnek a fák
És forog a Föld, mert láthatom őt
Egy életen át

Ez a boldogság!

Túl szép álom
Túl szép, mégis elhiszem
Tűz ég számon
Fáj, úgy fojt az érzelem

Kiabálnék, hallja meg a világ!
A szerelem ma végre nálam járt
És forog a Föld, mert szeretem őt
Egy életen át

Kiabálnék, hallja meg a világ!
Nekem újra égig érnek a fák
És forog a Föld, mert láthatom őt
Egy életen át

Kiabálnék, hallja meg a világ! - (Kiabálnék!)
A szerelem ma végre nálam járt
És forog a Föld, mert szeretem őt - (Forog a Föld, szeretem őt!)
Egy életen át

Kiabálnék, hallja meg a világ! - (Kiabálnék!)
Nekem újra égig érnek a fák
És forog a Föld, mert láthatom őt - (Forog a Föld, szeretem őt!)
Egy életen át

Ez a boldogság...

 

 

Csoda napok járnak, változik a szél:
öröm dala árad, költözik a tél.
Szabadul a folyó, megölel a fény-,
olvad a gond a szívemről, minden az enyém!

Velünk jön a Szerelem, túl az utakon-,
ha lemarad az Idő, fel nem kutatom...
Mosolyog a világ, mért' ne tegyem én?
Olvad a gond a szívemről, minden az enyém!

Refrén:
Szeretem az élet hajnali dalát,
szeretem a fények nappali szavát,
szeretem az est otthon-melegét -,
szeretem a csókod éjjeli tüzét!

Szeretem az álmok rejtett aranyát,,
szeretem a táncok tiszta tavaszát,,
szeretem a csönd égi örömét-,
szeretem a csókod éjjeli tüzét!

Csoda napok járnak, változik a tér:
Mutatja magát a csillagszemű éj.
Napot kap a virág, hitet a remény-,
Olvad a gond a szívemről, minden az enyém!

Velünk jön a szerelem boldog-szabadon-,
Vége sose legyen, kérem, akarom!
Szorítom a kezed, élem a mesém
Olvad a gond a szívemről, minden az enyém!

Refrén:

Nézz rám, érints meg szóval!
Nézz rám, számíthatsz rám!
Némán szólj hozzám csókkal!
Nézz rám, számíthatsz rám!

Annyira szeretlek Norbi!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

 
csilis  
Photo 1 of 18
There are no categories in use.